Pozsgások nyugalmi fázisai – növényeink gondozását illetően egy nagyon fontos téma. A legtöbb növényhez hasonlóan a pozsgások sem nőnek egyformán egész évben. A hőmérséklet ingadozásának hatására aktív növekedési illetve nyugalmi fázisokon mennek keresztül. A pozsgásokról általánosságban elmondható, hogy akkor nőnek, ha megfelelőek a körülmények és lelassulnak, ha nem ideálisak (téli hideg, nyári forróság).
Amikor a pozsgás növényeink nyugalmi állapotban vannak, akkor túlélni próbálnak, nem növekedni, így nem is vesznek fel annyi vizet. Ha kedvezőtlen körülmények híján soha nem indul be náluk a nyugalmi (túlélési) fázis (mert például télen-nyáron a szobában ücsörögnek), akkor folyamatosan növekedni fognak és igénylik a vizet. Ez az oka annak, hogy a lakásban tartott pozsgások közel azonos arányban öntözhetők.
Pozsgások nyugalmi fázisai
A legtöbb pozsgás a téli időszakban illetve a nyári forróság tetőpontján kerül nyugalmi állapotba. (Ez a kijelentés nem vonatkozik az állandóan lakásban, szobahőmérsékleten tartott pozsgásokra.)
- Téli nyugalmi fázis:
A növények tavasszal, nyáron és ősszel aktívan növekednek. A nyár legforróbb napjain egy rövid nyugalmi fázist tartanak és lelassítják a növekedésüket. A téli időszak beálltával növekedésük drasztikusan lelassul. Ebbe a csoportba tartozik például az Echeveria agavoides is.
- Nyári nyugalmi fázis:
A növények ősszel, télen és tavasszal aktívan növekednek. A tél leghidegebb időszakaiban egy rövid nyugalmi fázist tartanak és lelassítják növekedésüket. A nyári forróságban a túlélésre és nem a növekedésre koncentrálnak. Ebbe a csoportba tartoznak például : Aeonium, Crassula, Graptopetalum, Pachyphytum és a Sedum fajták.
Lakásban vs. szabadban tartott pozsgások
A Magyarországon (Zóna 6-7) szabadban tartható, télálló pozsgások kérdését a természet megoldja.
De mi a helyzet a lakásban tartott pozsgásokkal?
A lakásban tartott pozsgás növényeink nem tapasztalnak igazi nyugalmi állapotot (hacsak nem egy 8-12 fokos helyiségben teleltetjük őket), mivel szinte minden adott a boldogulásukhoz (víz, hőmérséklet, napfény). Azért fogalmaztam úgy, hogy szinte minden, mert a felsorolásban a napfény azért erősen hibázik.
Az ősztől kezdődő fényszegény időszak komoly fejtörést okoz azoknak, akik szeretnék elkerülni a fényhiánytól megnyúlt (etiolált) pozsgások problémáját.
Tipp
Lehetőleg mindig tájékozódjunk az általunk tartott pozsgás igényeiről, növekedési fázisairól és ebből kiindulva gondozzuk. Ha az alacsonyabb hőmérsékleten való teleltetést nem tudjuk megoldani, de lehetőségeink engedik, akkor tavasztól fokozatos hozzászoktatás mellett helyezzük ki a növényeket erkélyre, teraszra.